Hasznos kezdeményezésnek tartaná Florin Iordache frissen beiktatott igazságügyi miniszter, ha a parlament napirendre tűzne és megvitatna egy új amnesztiatörvényt. Elődje, Raluca Prună nem ért vele egyet, szerinte nem így kellene megoldani a börtönök túlzsúfoltságának kérdését.

„A választási kampány során nem ígértünk új amnesztiatörvényt, de szerintem hasznos lenne egy ilyen törvénytervezet napirendre vétele a parlamentben” – fogalmazott szerdán, még beiktatása előtt Florin Iordache igazságügyi miniszter. Kitérő választ adott arra az újságírói kérdésre, hogy tárcavezetőként élére állna-e egy ilyen kezdeményezésnek.

Minisztérium vezetését épp átadó Raluca Prună nem ért egyet utódjával, szerinte a tömeges amnesztia és megkegyelmezés nem oldaná meg a romániai börtönök túlzsúfoltságának kérdését. „Igaz ugyan, hogy ideig óráig megoldaná problémát, hiszen kiürülnének a börtönök, de ezek gyorsan ismét megtelnének. A tünetet kezelnénk, nem a betegséget” – fogalmazott Raluca Prună csütörtökön. Hozzátette: nem gondolja, hogy „teljes ellentmondásban” lenne utódjával, akinek esélyt kell adni arra, hogy elkezdhesse a munkát, bemutathassa terveit. 

Mint korábban írtuk, a Dacian Cioloș vezette technokrata kormány is mérlegelte a nyáron egy általános amnesztiáról szóló törvénytervezetet beterjesztését a parlamentbe. Raluca Prună akkor még úgy vélte, hogy a romániai börtönök túlzsúfoltságára az általános amnesztia lehet az egyik megoldás. Mint akkor mondta, ezt azonban csak akkor alkalmaznák, ha lesz társadalmi támogatottsága.

A strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság (EJEB) felszólította Romániát, hogy 2016 szeptemberéig dolgozzon ki akciótervet a büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltságának csökkentésére. Ha ennek kötelezettségének Bukarest nem tesz eleget, a raboknak kifizetendő évi 80 millió eurós kártérítésre kötelezhetik a román államot.

A korábbi kormány is elismerte, hogy az ország börtöneiben tarthatatlan állapotok uralkodnak: a legégetőbb problémákat 2015 decemberében az ombudsman négyszáz oldalas jelentésben tárta a nyilvánosság elé. Bár az utóbbi években folyamatosan bővítették a férőhelyek számát, és némiképp csökkent a zsúfoltság, a hazai büntetés-végrehajtó intézetekben még mindig a szükségesnél 9000-rel kevesebb férőhely van, tekintettel arra, hogy az EJEB szerint minden elítélnek legalább 4 négyzetméternyi életteret kell biztosítani. A zsúfoltság mellett az ombudsman jelentése a higiéniai, egészségügyi és élelmezési hiányosságokra is rávilágított.